Innocence & Double Penetrated Schoolgirls

By admin - Last updated: Saturday, July 25, 2009

 

Filed in Pornó • Tags: , , ,

Schoolgirls And Lots Of Sex

By admin - Last updated: Saturday, July 18, 2009

Schoolgirls, Schoolgirls And LOTS Of Sex ! (with a ZIP LINK) (ImageVenue)

Filed in Pornó • Tags: , , , ,

Monster Hentai

By admin - Last updated: Sunday, July 5, 2009

http://galleries1.adult-empire.com/6482/97249/5067/index.php
http://galleries1.adult-empire.com/6482/97250/5067/index.php
http://galleries1.adult-empire.com/6482/97251/5067/index.php
http://galleries1.adult-empire.com/6482/97252/5067/index.php
http://galleries1.adult-empire.com/6482/97253/5067/index.php
http://galleries1.adult-empire.com/6482/97254/5067/index.php
http://galleries1.adult-empire.com/6482/97255/5067/index.php
http://galleries1.adult-empire.com/6482/97256/5067/index.php
http://galleries1.adult-empire.com/6482/97257/5067/index.php
http://galleries1.adult-empire.com/6482/97258/5067/index.php
http://galleries1.adult-empire.com/6482/97259/5067/index.php
http://galleries1.adult-empire.com/6482/97260/5067/index.php

Filed in Hentai • Tags: , , , , , ,

Műfajok

By admin - Last updated: Friday, July 3, 2009

Az animének rengeteg műfaja létezik, a hagyományos, élőszereplős filmekhez hasonlóan: akció, kaland, gyerekmesék, romantika, dráma, középkorban játszodó vagy fantasy, sci-fi, okkult/horror, erősen pornográf (hentai). A legtöbb anime átmenetet képez több műfaj között, és többfajta motívumot tartalmaz. Így az egyes filmek kategóriákba szorítása nehézségekbe ütközhet. Előfordul, hogy egy animének látszólag egyszerű története van a felszínen, de ezzel egyidőben létezik egy bonyolultabb, mélyebb cselekmény és karakterfejlődés. Szokásos, hogy egy akciódús anime humoros, romantikus vagy akár szívbe markoló elemeket is magában foglal. Ugyanúgy előfordulhatnak egy elsősorban romantikus animében erős akciójelenetek. Nem ritkák azok a történetek, amik látszólag viccesen bugyután kezdődnek, de a végkifejlet drámai, komoly mondanivalóval.
 Anime- és manga műfajok
Gyermek:

Kodomo: („gyerek, gyermek”) elsősorban kisgyermekek számára készült anime vagy manga, ilyen például a Doraemon.
Moé: olyan anime vagy manga amiben nagyon pajkosak vagy cukik a szereplők, ilyen például a Little Snow Fairy Sugar. A moé önmagában is egy jellemző, tipikus moe szereplő például egy szép, okos, de ügyetlen, szégyellős, szemüveges lány, mint pl Miyuki Takara a Lucky Starból.
Fiú:

Sónen: („fiú”), azaz elsősorban fiúk számára készített anime vagy manga, mint például a Dragon Ball Z.
Mecha: óriás, többnyire ember által irányított robotokat felvonultató anime vagy manga, mint például a Mobile Suit Gundam.
Szentáj/szuper szentáj: szó szerint „harci alakulat”, ezekben szuperhős-csapatok szerepelnek, ilyen például a Cyborg 009.
Szeinen: a Shōnenhez hasonlít, felnőtt férfiak számára készül, például az Oh My Goddess!. Sokan “hárem anime” címen említik a stílust, mivel a főhős egy tucat szépséges lánnyal “kénytelen” élni, általában a saját házában. Ezt az élethelyzetet gyakran tömik teli fan service jelenetekkel, de a hentai műfajban is találkozhatunk vele.
Lány
Sódzso: („lány”) elsősorban lányok számára készített animék, ilyen például a Fruits Basket. Általában kifejezetten nőies témákat, problémákat vet fel a történet.

Mahó sódzso: („mágikus lány”) a sódzso alműfaja olyan történetekkel, amikben szerepet játszik egy vagy több, varázserővel felruházott lány, mint például a Sailor Moon. Ritkán, de előfordul, hogy hentai animék is használnak ilyen szereplőket.
Josei: japánul ‘fiatal nő’, olyan anime vagy manga aminek felnőtt nők képezik a célközönségét, ez az egyik legritkább műfaj.
Progresszív: művészfilmek, nagyon stilizált animék, például a Neon Genesis Evangelion, The End of Evangelion.

Elegáns:

Bisónen: japánul ‘gyönyörű fiú’ olyan animék összefoglaló neve, amikben nőies, gyengéd, megnyerő és érzékeny alakként ábrázolják a fiúkat vagy férfiakat, például a Fushigi Yugi.
Bishódzsó: japánul ‘gyönyörű lány’, olyan animék összefoglaló neve, amikben csinos lányok szerepelnek, például a Magic Knight Rayearth.
Szexualitás:

Ecchi (eccsi): japánul ‘illetlen szexualitás’. Könnyű szexuális humort tartalmaz, például a Love Hina. Az ilyennél csak szexuális utalás van: kilátszó fehérnemű. Fanservice-nek is nevezzük (mellékes a történetben, és általában a fiúk kedvéért).
animeHentai (hentáj): japánul ‘abnormális’ vagy ‘perverz’, általában nyugaton pornografikus vagy erotikus animét értik alatta. Japánban ezeket Poruno vagy Ero címen keresik. Például: Moon Light Lady.
Sónen ai: japánul ‘fiúszerelem’, férfi szereplők közötti szerelemre vagy románcra fókuszál, Japánban egyre kevésbé használják ezt a kifejezést, mivel a pedofíliára utalhat, ezért inkább a “Boys Love”-ot (BL) használják. Gyakran a shōjo mangák közé sorolják őket, mivel olvasóik letöbbször fiatal lányok. A stílus egyik jellemző képviselője a Gravitation, Loveless.
Jaoi: a shōnen-ai erotikusabb változata. Míg a shōnen-ai mangákban maximum csókjelenetek vannak, addig a yaoi gyakran tartalmaz részletesen megrajzolt szexjeleneteket. Például yaoi az Ai no Kusabi, Haru wo Daiteita, Papa to kiss in the dark.
Sodzsó-áj: japánul ‘lányszerelem’, olyan animére vagy mangára utal, amik női szereplők közötti szerelemre vagy románcra fókuszálnak. A shoujo műfajába sorolják, mivel leginkább fiatal lányoknak szánt animékről/mangákról van szó. Ilyen például a Revolutionary Girl Utena.
Juri: A shōjo-ai erotikusabb formája, ugyanaz igaz rá, mint a yaoira és a shōnen-ai-ra. A hentai kategória is gyakran tartalmaz yuri jeleneteket, mint például a Sexy Demon Queen, mivel többnyire annak is a célközönsége a férfi nézők

Filed in Cikkek • Tags: , , ,

Strawberry Panic

By admin - Last updated: Friday, July 3, 2009

Egy shoujo-ai anime, ami némiképp szakít a műfaj hagyományaival…
Kezdetben egy egyszerű Marimite klónnak tűnt, de ebből a skatulyából elég hamar sikerült kimásznia. A történet egy (pontosabban három szomszédos) lányiskolában játszódik, ahol az újonnan idekerült Nagisa lassan megismerkedik az intézmények hagyományaival, és új barátokat szerez. Ugyan az alapfelállás valóban elég Maria-samás, azonban amíg abban a lány-lány kapcsolatok nagyon szoros barátságként jelentek meg, és nem is léptek tovább ezen a szinten, itt konkrétan már szerelemről van szó. Sőt, az dolog úgy jelenik meg, mintha ez lenne a világon a legtermészetesebb dolog, furcsa mód senki nem talál benne semmi kivetnivalót. Ugyan Nagisa kezdetben ódzkodik a Shizumával való kapcsolattól, de ez inkább azért, mert nincs tisztában az érzéseivel, (nem tudja, mi az a szerelem, és hogy amit érez az az-e, meg hát ott van Tamao is, hogy teljes legyen a szerelmi háromszög), nem azért, mert erkölcsi agályai lennének, hogy egy ilyen kapcsolat helyes-e. A másik, ahol eltér a műfaji hagyományoktól, az az, hogy a kapcsolatok itt sok esetben a testi szintig is eljutnak, persze nem yuri hentaira kell itt gondolni, csupán arról van szó, hogy nem bizza a néző fantáziájára, hogy tényleg megtörtént-e az aktus. Ezek után a végkifejlet már nem is annyira meglepő, bár az utolsó rész közepéig még mindig nem hittem el, hogy egy ilyen történetnek ilyen nyíltan happy end lehet a vége. Úgy tűnik változik a világ, az emberek kezdenek egyre toleránsabbá vállni a másság iránt… vagy egyszerűen csak nem érdekli őket…
Elég sok feszültséggel teli rész volt, a szereplők lelki vívódásai bizony elégy nyomasztó hangulatot tudtak kelteni, és volt belőlük jópár, szinte mindenkinek volt valami a lelke mélyén. Ráadásul az események elég lassan folydogáltak, a legtöbb ember számára valószínűleg unalmasan lassan, de én pont ezért szoktam hasonló animéket nézni.

A grafikai megvalósítás megint nem hétköznapi. A shoujo animékből megszokott magas vékony alakokhoz lehetne hasonlítani, de az itteni karakterek még a szokásosnál is nyúlánkabbak és vékonyabbak. A hajkoronák pedig külön kategória, a legtöbb szereplőnél első ránézésre a feje súlyának a felét a haja teszi ki. Kivétel Shizuma, nála a teljes súly fele a haj 😀 Kicsit irracionális, de azért egész jó. A szemek szépen meg vannak csinálva, hatalmasak, és a hangulatnak megfelelően rengeteg érzelem látszik bennük. A hátterek szinte mindig statikusak, és a szereplők is sokszor, viszont nem nagyon lehetett CG-re utaló jeleket látni.

A zene többnyire klasszikus zongora vagy himnuszszerű kórus, jó hangulati aláfestő, de magában számomra nem állja meg a helyét. Az openingek viszonylag pörgős, rockos számok voltak, ezek kimondottan tetszettek, az endingek sokkal lassabb, érzelmesebb darabok, de nem igazán nyerték el a tetszésemet. A másodikat össz-vissz egyszer néztem végig, pedig nem szoktam általában átpörgetni az ilyesmit. Érdekesség viszont, hogy az ending alatt maguknak a számoknak a videoklippjei mentek, nem az animéhez készített valami.

Az eleje kicsit könnyedebb, majd lassan átcsap egy lélektani drámába, és végül minden megoldódik. Az alapvetően lassú történetvezetés ellenére a kényes témaválasztás miatt előre szólnék, hogy a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, csak az kezdjen hozzá, akit az ilyesmi nem zavar.

Filed in Manga • Tags: ,

Boku no Futatsu no Tsubasa – Az én két szárnyam

By admin - Last updated: Friday, July 3, 2009

Ha már mangáról volt szó, akkor jöjjön még egy… ezúttal egy kevésbé mainstream darab. Első ránézésre egy tipikus shoujonak tűnik, a karakterdizájn alapján legalábbis mindenképpen, de nem az.

A főhős egy átlagos középiskolás lány, Hiromi. Az ő életét fogja a manga fenekestől felforgatni. A felforgató elem pedig Makoto, az unokatestvére, akit kislány kora óta nem látott, és aki most készül hozzájuk költözni, hogy Hiromi iskolájában folytassa a tanulmányait. A galibák ott kezdődnek, hogy Hiromi egy jóképű fiút vár, csakhogy Mako-chan egy bombázó, F-cup leányzóvá cseperedett az idők folyamán, és ezen Hiromi kivételével senki nem lepődik meg. Aztán persze hamar fény derül a probléma forrására, Mako-chan ugyanis hermafrodita, egyszerre fiú, és lány is.
Sejthető, hogy a bonyodalmak kezdetben ezen tény eltitkolásából fognak származni, illetve, mivel mindketten serdülő tinik, kezdik felfedezni saját szexualitásukat is, így a cselekmény rövid időn bellül afelé fordul, hogy hogy tudják elfogadni Mako-chan másságát a körülötte levő emberek, barátok, és barátnők. Igen, mivel Makoto egyszerre fiú és lány is, alapvetően két vasat tart a tűzbe, és mindkét nem képviselőire kiveti a hálóját…
Vannak természetesen jópofa mellékszerelők, Kanna, a leszbikus lány, aki első látásra belehabarodik Makotóba (some yuri, anyone? :D) Aztán Tamami, Kanna féltékeny barátnője, Keigo, a nőcsábász srác, Hiromi rajongótábora, meg még sokan mások.

Nos, mivel ez egy futa manga, értelemszerűen szex is van benne jócskán, de azért távol áll a hentaitól. Ízlésesen kidolgozott jelenetek, de semmi durvaság, néhyány mellen kívül nem mutat semmit. Mint már említettem, a karakterdizájn eléggé a shoujo mangák stílusára hajaz, ja, meg mindenki (= benne, amikor elnagyoltabb rajzolásra van szükség 😀 Most rendesen leamortizáltam az esetlegesen rólam kialakult képet, nem elég, hogy futát olvasok, de még tetszik is 🙂 Nos, fogjuk a kíváncsiságra. Vagy 4chanra, hogy már semmin nem lepődök meg 😀 Mindenesetre továbbra sem vagyok a műfaj elkötelezett híve, egy fecske nem csinál nyarat, és sajnos a legtöbb manga és doujin a témában még mindig a minősíthetetlen szemét kategóriába tartozik. De igazából semmivel sem tartom rosszabbnak, mint a loli, a yuri, vagy a csápos fetiseket, amik valljuk be, sokkal elfogadottabbak. Végülis azzal, hogy egy lány kapja meg az aktusban a férfi szerepét, kiiktatták a férfit anélkül, hogy a szex lényegén változtatni kellett volna. Mert ki szeret meztelen férfitesteket bámulni?

Filed in Manga • Tags: , , ,

Az anime megjelenési formái

By admin - Last updated: Friday, July 3, 2009

A legtöbb animét a következő négy kategória egyikébe lehet besorolni: A egész estés filmek, amiket többnyire mozikban vetítenek, a három kategória közül a legmagasabb költségvetéssel, és a legjobb képminőséggel készülnek. Népszerű anime mozik például az Akira vagy a Chihiro szellemországban (Spirited Away), illetve a mostanában hazánkban is népszerű Páncélba zárt szellem (Ghost in the shell), és a Vándorló palota (szintén Hayao Myazaki alkotása). Vannak anime filmek amiket filmes vagy animációs fesztiválokra készítenek, ezek általában rövidebbek és alacsonyabb költségűek. Ilyen például a Winter Days vagy Osamu Tezuka Legend of the Forest c. filmje. Amatőrök is készítenek sikeres fesztivál-filmeket, leghíresebb köztük a “Hoshi no Koe” (Egy távoli csillag hangjai), amelyet Shinkai Makoto és felesége egyetlen Apple gépen készített el több évi munkával. Előfordul még, hogy tévésorozatok epizódjait összeszerkesztik egy filmmé, ez többnyire hosszabb lesz mint egy átlagos mozifilm.
Az anime tévésorozatok rövidebb, valamilyen rendszerességgel televízióban közvetített részekből állnak. Ezek általában rosszabb minőségűek az OVA-knál vagy a filmeknél, mert a produkciós költségek az összes epizódra szétterítve lépnek fel. Az epizódok tipikus hossza 23 perc, hogy reklámokkal együtt éppen kitöltsön egy félórás tévés időszeletet. Egy teljes évad 26 epizódból áll, de vannak fél évados, azaz 13 epizódon keresztül futó sorozatok is. Amennyiben egy sorozat nem eléggé sikeres, előfordul, hogy félbehagyják a készítését és 10 vagy 20 epizód után befejezik (például Hime-chan no ribbon, Spirale Kizuna). A legtöbb anime tévésorozatnak van főcíme (opening) és vége-főcíme (ending), ezek a nagyobb költségvetésű sorozatoknál általában évente négyszer változnak (például Hagaren). Gyakran jellemző az epizódba beszúrt rövid, humoros vagy buta jelenet is („eyecatcher”), amivel a reklámok elejét vagy végét jelzik.
Az OVA (Original Video Animation – kb. eredeti videoanimáció); vagy OAV (Original Animated Video) anime gyakran a televíziós minisorozatokra emlékeztet. Az OVA-k többnyire 2-20 epizódból állnak, illetve léteznek sorozaton kívüli („one-shot”) darabok, amik általában rövidebbek egy film hosszánál. Nevüket onnan kapták, hogy eredetileg videón jelentek meg; ma már a DVD a jellemző médium. Az OVA-k általában a filmhez közeli minőségűek. Többnyire összefüggő történetet mondanak el. Népszerű OVA animék például az FLCL, a Bubblegum Crisis, vagy a Tenchi Muyo!. Főcím, vége-főcím és eyecatcher néha előfordul az OVÁkban, de nem törvényszerűen.
Az ONA (Original Net Animation – kb. eredeti netanimáció) egy egyelőre ritkán használt rövidítés, az OVA mintájára, csak az interneten terjesztett (többnyire fizetős letöltéssel) anime. Az OVA-khoz hasonlóan magas költségvetésű ill. minőségű. Az epizódszám nem szükségszerűen alacsony. Például Ghost in the Shell – Stand Alone Complex.
Említést érdemel a fansub és a fandub jelenség, amely nem önálló műfaj, hanem a külföldi rajongók által végzett tevékenység, amelynek során a nyugaton kevesek által érthető japán szöveget a nyelvben járatos amatőr rajongók angol feliratozással látják el, vagy önkéntes munkában szinkronizálják. Mivel sok japán manga és anime soha nem kerül hivatalos (licencelt) formában tengerentúli kiadásra, a fansub mozgalom kényszerűségből figyelmen kívül hagyja a szerzői jogokat. A legtöbb fansub azonban tartalmaz a műbe illesztett kérést, hogy hivatalos megjelenés esetén a nézők a kereskedelmi terméket is vásárolják meg, elősegítve ezzel az anime/manga nemzetközi elterjedését.

Filed in Cikkek • Tags: ,

Kifejező eszközök

By admin - Last updated: Friday, July 3, 2009

Az anime kialakította sajátságos kifejező eszközkészletét. Nem minden anime él ezekkel az effektekkel, de ha igen, akkor általában ugyanazt értik alatta: Állóképek használata: a jelenet dinamizmusát, drámaiságát fokozza, akár a lassított felvétel az élőszereplős filmeken. A kép kimerevítésével az hangsúlyosabbá, jelentőségteljesebbé válik, mintegy beleég a néző emlékezetébe. (A modern amerikai filmgyártás átvenni látszik ezt a technikát, olyan sikeres filmekben is alkalmazták, mint például a Mátrix vagy a Mission: Impossible 2.)
Sebességvonalak: többnyire az állóképek mögött, a háttér helyén láthatók. A mozgás gyorsaságát az amerikai képregények is gyakran vonalakkal jelzik – az animében ilyenkor a háttér helyét teljesen a sebességvonalak veszik át.
Szemek: jó és gonosz szereplők közötti megkülönböztetésre is használják, a gonoszoknak általában keskeny szemük van.
Izzadtságcsepp: a vígjátékok leggyakoribb eleme. Ha valaki nagyon „lefárad”, vagy kínos helyzetbe keveredik, a feje mellett és felett jelenik meg egy hatalmas csepp. Ez többnyire társul a megfelelő fáradt, vagy döbbent arckifejezéssel, de működik háttal álló, vagy meglepetését titkolni akaró szereplővel is.
Super Deformed (SD) vagy másnéven Chibi: egy-egy viccesebb jelenetnél fordul elő, hogy a szereplő hirtelen átalakul saját maga kicsinyített, gyerekes formájába, és úgy beszél vagy tesz valamit. Ez az alak fokozza a komikus helyzetet, a szereplő viselkedését, tettét a külalakjára is kivetíti.
Egyéb gesztusok, jellemző arcok és formák: ilyen a tarkóra tett kézzel való kínos nevetgélés, vagy az idegesség esetén a homlokon megjelenő kereszt alakú, lüktető ér. Ezek általában a hagyományos japán ábrázolásból, illetve a hagyományos színjátszás gesztusai közül alakultak ki és terjedtek el.

Filed in Cikkek • Tags: , ,

Az anime kialakulása

By admin - Last updated: Friday, July 3, 2009

Az anime sajátos formája a mangához képest kissé késleltetve, a második világháborút követő zaklatott lelki világú Japánban alakult ki. Például számos műben megfigyelhető az atombomba gombafelhője. Egyik ilyen az Akira, mely a 80-as évek egyik nagy anime disztópiája, amikorra a feszült társadalmi helyzet bizonyos alkotókból fokozott borúlátást váltott ki. Sokszor jellemző a sötét jövőkép, ami jól kifejezi, hogy milyen mélyen benne él a japán társadalomban a nukleáris csapás okozta sokk. Más rajzfilmek közvetlenül a bombatámadásokat dolgozzák fel történelmi valószerűséggel, példaképp említhető a Barefoot Gen.
XIX. sz-i fakocka illusztrációA japán animáció rajzstílusa a japán képregényművészetből vezethető le: a manga, mint rajzstílus a hagyományos japán fametszetekre, és tekercsekre rajzolt történetek és kompozíciók stílusát (a sajátosságok nagy részét innen származtathatjuk), valamint az akkori amerikai képregénystílust ötvözte. A női alakok ábrázolásánál a korabeli amerikai szexideált vették alapul: nagy kék szemű, szőke és karcsú.

Osamu Tezuka tekinthető a műfaj egyik atyának, akinek első fekete-fehér képregényei a megszólalásig hasonlítanak az 1930–1940-es évek amerikai rajzstílusára. Ezeket a jegyeket animációs filmjeiben is átültette, amikben Osamu egy nagyon vizuális forma létrehozásával kísérletezett. A japán animátorok tulajdonképpen a képregény rajzolási stílusát vitték át az animációs filmekbe. A nagyon alacsony költségvetés egészen egyedi animációs stílus kifejlesztését eredményezte, ahol olyan hatáselemeket alkalmaznak, amelyek szinte észrevétlenül kevés rajzolást igényelnek. Így a mozgás illúzióját, annak elképzelhetetlenné nagyításával ábrázolják: a szereplő szinte mozdulatlan, miközben körülötte egy elmosódott háttér kavarog eszeveszetten. Lassításokat alkalmaznak, vagy hatalmas állókép pásztázásával fejezik ki a drámaiságot, a csend és mozdulatlanság által. Eközben Amerikában a valóságot egyre precízebben visszaadó animációs színvonalat céloztak meg. Így Japánban egy új ábrázolás és látásmód, egy új stílus született.

Ekkora válik el jelentősen a két ország animációművészete. Míg Amerikában és az általában nyugati világban úgy tekintenek a képregényekre és a rajzfilmekre mint gyerekes szórakozására, addig Japánban mindenki tisztában vele, hogy a képregények és az animációs film egyes műfajaira a felnőtt tartalom a jellemző. Ez nem csak az erőszakra és az erotikára, hanem a gondolatvilágra is értendő. Egyre filmszerűbb rendezésmód a jellemző, ami jól látható a Neon Genesis Evangelionban vagy a Szentjánosbogarak temetőjében (Grave of Fireflies – 1988), ami háborús dráma, ami két gyermek tragédiájáról szól, akik elvesztették szüleiket a háborúban.

Az animék manapság világszerte, így Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendenek.

Filed in Cikkek • Tags: ,

Az anime ipar sötét oldala

By admin - Last updated: Friday, July 3, 2009

Mindig is érdekelt a dolgok háttere, hogy amit én látok, az valójában hogyan készült, kik és mennyit dolgoztak vele. Megint megtaláltam az Animesuki fórum talán legérdekesebb és leginformatívabb threadét, és időm is volt átolvasni. Nem rövid olvasmány, de megéri belenézni, kicsit más szemmel néz ezután az ember az animék csillogó világára…

A topic az animátorok és a seiyuuk munka- és életkörülményeivel foglalkozik, és bár az internetről van, tehát alapból kételyekkel illik fogadni, végignézve a userek sorát, akik az informatívabb postokat írták, meg vagyok győződve róla, hogy sok igazság van benne.

Azt persze tudtam, hogy az animátorokat nem fizetik meg rendesen, de sosem gondoltam volna, hogy ennyire nem. Framenkénti 200 yen borzasztóan kevés, a munkakörülmények borzalmasak, napi 10+ óra, heti hét nap embertelen. Ráadásul folyamatosan ott lebeg felettük Damokles kardja, hogy bármikor elveszíthetik az állásukat, ha panaszkodni mernek, és még ha remekül végzik is a dolgukat, semmi garancia nincs arra, hogy az aktuális projekt után is lesz munkájuk.
És ez a japán helyzet. Ha belegondolok, hogy költségcsökkentés végett sokszor a közbülső animációt ki szokták adni kóreaiaknak, akik még ennél is olcsóbban dolgoznak…

Ami viszont igazán meglepetsként ért, az a seiyuuk életkörülménye.
Seiyuu-fanboy lévén, én teljesen meg voltam győződve róla, hogy ők amolyan sztárok, és a legnagyobb problémájuk kábé, hogy este melyik elit vendéglőben vacsorázzanak.
Ehez képest a helyzetük siralmas. 2-3000 yen epizódonként, ebből még nálunk sem lehetne megélni, nem hogy Japánban. És a befutott, veterán seiyuuk helyzete sem jobb. Azok az összegek, amik a threadben szerepelnek ugyan már nem olyan rosszak, de távol állnak attól, hogy dőzsölni lehessen belőlük.
Ha egy seiyuu meg akar élni, akkor halálra dolgozhatja magát, meghallgatásokra rohangál, hogy mindig legalább 4-5 showban szerepeljen, vagy másodállást vállal, esetleg a fellnőtebb iparágban, az ero-game – ero-anime világában próbál meg boldogulni.

Érdekes például Miyamura Yuko esete, akiről nyílt titok, hogy mielőtt szinkronszínész lett, belekóstolt a pornó szakmába is. Nálunk egy volt pornószínésznővel bármit el lehet adni, repkednek a szappanopera szerepek és a lemezszerződések nekik, arrafele viszont egy ilyen botrány komoly törést jelenthet egy karrierben, annak ellenére, hogy a népszerűségének tagadhatatlanul jót tett.

Érdekes olvasnivaló, amit én leírtam belőle, az csak néhány kiemelt gondolat, hiszen még a rövidített verzió is borzasztóan hosszú, és semmi kedvem lefordítani az egészet.

Filed in Cikkek • Tags: ,